2021. szeptember 16. és október 12. közötti időszakban partnereinket és munkavállalóikat is bevonva megvalósítottuk egyéni és szervezeti jóllét felmérésünket. Az eredmények abba engednek betekintést, hogyan hatott a COVID időszaka jóllétünkre, kimerültebbek/fáradtabbak vagyunk-e, mint az ezt megelőző időszakban, illetve hogyan alakult a motiváltságunk/elégedettségünk.

A felmérésről

Az egyéni és szervezeti jóllét felmérésünket összesen 212-en töltötték ki. A kitöltők 21%-a HR vezető, 27%-a HR munkatárs, 8% felsővezető, 13% középvezető és 30% munkatárs.*

Legkritikusabb állapotban a HR-esek

Az általános jóllétet fáradtságra, kimerültségre, alvásminőségre, energiatartalékra vonatkozó kérdésekkel mértük. A kitöltői válaszokból egyértelműen látszik, hogy a HR vezetők jólléte toronymagasan a legkritikusabb, ők érzik leginkább fáradtnak magukat, és ők azok, akik úgy nyilatkoztak, hogy nincs elegendő energiájuk. A második helyen, szorosan a HR vezetők mögött a HR munkatársak számoltak be jóllétüket érintő kihívásokról.

A kimerültség következményei

A kimerültség kihat a motiváltságunkra és elégedettségünkre. A felmérés rámutat, hogy a csökkent általános jólléttel párban jár a demotiváció, az elégedetlenség, sőt, az elköteleződés csökkenése is.

Az eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy azok a munkájukkal elégedetlen munkavállalók 60%-a fáradt, 54%-a pedig nem alszik jól. Ugyanakkor a magas elégedettségről beszámoló kitöltők összesen 26%-a fáradt és 30%-a nem alszik jól. Az arányok jól mutatják, hogy a munkahelyünkkel való elégedettség nagyon erős kapcsolatban áll azzal, mennyire érezzük, hogy van lehetőségünk töltődni, pihenni, vagy épp érezzük magunkat túlhajszoltnak, kimerültnek.

A megfelelő mennyiségű pihenés és a jó minőségű alvás egyik alappillére lehet, ha van lehetőségünk az egészséges munka-magánélet egyensúlyának kialakítására.

A kérdőívünkben erre a témára is rákérdeztünk, és a válaszok alapján az látszik, hogy bár sok helyen elterjedt a home office, a munka-magánélet egyensúlya sajnos nagyon ritka a kitöltők között. Közép- és felsővezetői körben a legkevésbé jellemző.

Elkötelezettség a COVID időszakában

Kérdőívünkben azt is felmértük, mennyire elkötelezettek a kitöltők a munkahelyük irányába. Érdekes és meglepő eredmény, hogy bár a középvezetők motiváltsága, elégedettsége a legmagasabb a kitöltők között, a munkahelyváltáson mégis ők gondolkodnak leginkább.

A felsővezetők a legelkötelezettebbek, ők a leginkább motiváltak, és ők gondolkodnak legkevésbé gondolkodnak a váltáson.

Legerősebb stresszor: a bizonytalanság

Az eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a bizonytalanság a legmeghatározóbb stresszor a kitöltők körében – egyéni és szervezeti szinten egyaránt. A kitöltők csoportjait vizsgálva az is kiderül, hogy a HR-esek élték meg a legnehezebben az elmúlt időszak változásaival járó bizonytalanságot.

A felsővezetők részére egyéni szinten nem jelent feszültséget a bizonytalanság, viszont vállalati szinten erőteljesen megjelent az ő esetükben is.

A COVID időszak legfőbb kihívásai

Az eredmények alapján az alábbi 3 tényező jelentette a legnagyobb kihívást a járvány időszakában a kitöltőknek:

1. új, váratlan és ismeretlen helyzetekhez való alkalmazkodás
2. új szerepekben való helytállás
3. megszaporodott feladatok

A felmérés összességében rámutat, hogy a koronavírusjárvány több, mint 1,5 éve erősen megviselte az egyéni és szervezeti jóllétünket is. Azonban az egyik legfontosabb eredménye, hogy a HR-vezetők leterheltsége jelentős, és komoly hatással bír az általános jóllétükre. Ők az átlagosnál 10-15 százalékkal rosszabbra érzékelték saját helyzetüket, amikor a fáradtságukról, kimerültségükről, vagy arról kérdeztük őket, hogy mennyire tudnak jól aludni. Az eredmények egyértelműen felhívják a figyelmet arra, hogy fontos fókuszba emelnünk a jóllét kérdését – a vállalat minden szintjén – hiszen erős kapcsolatban áll a munkavállalói elégedettséggel, elköteleződéssel is.

*A kerekítésből adódóan előfordulhat, hogy a százalékos értékek összege nem pontosan 100%-ot ad végeredményül.