Munkaerőpiaci cikksorozatunk első része a munkaerőhiány okairól, a munkavállalók típusairól, kutatásaink tanulságairól szólt.
A munkaerő-piaci folyamatok változásának elemzésénél nem kerülhetjük ki a COVID hatásainak vizsgálatát sem. A járványhelyzet hatására rövid távon ugyan bezuhant a foglalkoztatottak száma (forrás: KSH), ma már viszont ugyanott vagyunk, mint 2020. februárjában.
Miközben a számok visszatértek a korábbi időszak adataihoz (néhol pedig még a 2020-as adatoknál is drasztikusabbak), regionálisan és iparágak szintjén is hatalmas változásokon mentünk keresztül. Voltak szektorok, amelyek lényegében lenullázódtak, voltak, amelyek dübörögtek, és voltak olyanok is, ahol nem változott semmi. Voltak megyék, ahol folyamatosan nőtt a foglalkoztatás, volt, ahol csökkent. Az ország közepén például folyamatos növekedés volt.
A Profession.hu, mint Magyarország vezető álláskereső és hirdető portálja jó alapul szolgálhat a trend számszerűsítéséhez. Az alábbi táblázatban az elmúlt közel két évből kiragadott, az adott napon elérhető meghirdetett pozíciók számát láthatjuk:
Egyértelműen kirajzolódik, hogy a járvány berobbanását követően drasztikusan lezuhant az elérhető állások száma, ugyanakkor jelenleg 87%-kal több állásajánlat van fent a portálon, mint a Covid előtt.
Ennek okai abban keresendőek, hogy a munkaerőpiac általános újraéledése mellett új tevékenységek is fókuszba kerültek (pl. a futárszolgálattal kapcsolatos vállalkozások, illetve a logisztikai központok is gomba módjára nőttek.). Ezeken felül a COVID időszaka alatt lennullázódott iparágaknak újra fel kellett építeniük magukat.
Ez azt is jelenti, hogy a munkavállalóknak több lehetősége van a válogatásra, amellyel együtt a preferenciák is változtak – például a home office lehetőség ma már egy alap elvárás a szellemi munkavállalók körében, de fizikaiak esetén a munka-magánélet egyensúlyára való törekvés erősödött meg.
Mindezekkel együtt a fluktuációs trendeket is érdemes nyomon követnünk. A HR-Evolution, mint fluktuációkezelő szakértő célkitűzése, hogy évről évre hiteles, pontos adatokat biztosítson a munkaerőpiaci szereplőknek. 2019 óta vizsgáljuk a magyarországi vállalatoknál a fluktuációt – iparáganként, munkakörönként, cégméret szerint.
Az eddigi kutatásainkban részt vett 134 ezer főt foglalkoztató 129 vállalat adatai alapján a következő trendeket érdemes kiemelnünk:
- 2016-2020 között az átlag fluktuáció 31% volt.
- 2020-ban volt a legalacsonyabb az elvándorlás, 26%, míg a legmagasabb 2018-ban volt (36%)
- Azon vállalatoknál, ahol nincs kölcsönzött munkaerő, ott átlagosan 23% volt a fluktuáció (ez a szám tavaly 19% volt, és 2017-ben volt a csúcson 26%-al)
- Azoknál a cégeknél, ahol van kölcsönzött, ott az átlag 39%. (ez a szám tavaly 33%, a csúcs pedig 2018-ban volt 46%-al)
- Szellemi elvándorlás az elmúlt 5 évben átlagosan 13,6%, míg 2020-ban 11%.
Iparáganként az elmúlt 5 év átlag fluktuációja:
- termelés 35%, 2020-ban 29%
- kereskedelem 24%, 2020-ban 18%
- szolgáltatás 27%, 2020-ban 24%
2020-ban látens fluktuáció volt jelen. Vajon ez hogy hatott a 2021-es évünkre számokban? Csak éreztük, hogy felrobbant a munkaerőpiac, vagy ez fluktuációs számokban is kimutatható?
Lássunk tisztán 2022-ben is!
Vegyél részt cégeddel a 2021-re vonatkozó fluktuáció benchmark kutatásunkban!
