Valóban nőtt a fluktuáció az óriási bizonytalanság mellett 2020-ban?

Valóban nőtt a fluktuáció az óriási bizonytalanság mellett 2020-ban?

Valóban nőtt a fluktuáció az óriási bizonytalanság mellett 2020-ban? 1024 683 Evolution Group

Egy tavaly novemberben általunk publikált, a koronavírus fluktuációra mért hatásait vizsgáló kutatás számunkra is meglepő eredményt hozott. A kutatásban részt vett 111 vállalat legnagyobb részénél, 33%-ban nőtt az elvándorlás, ezen belül 12%-uknál nagy mértékben. A kutatás rövid, önbevalláson alapuló kérdőíve azonban csak egy általános képet adott arról, hogyan alakult a fluktuáció a magyarországi vállalatoknál. Annak érdekében, hogy átfogó és pontos elemzést végezhessünk, idén 3. alkalommal valósítjuk meg Fluktuáció Benchmark Kutatásunkat.

A sikeres fluktuációkezelés egyik legfontosabb sarokköve, hogy adatokra támaszkodva határozzuk meg az akciókat. Az elmúlt közel 7 év fluktuációkezelő projektjeinek tapasztalatai alapján úgy látjuk, ahány cég, annyi féleképpen számolják a fluktuációt. Vannak vállalatok például, ahol a fluktuációba nem számolják bele a kölcsönzöttek elvándorlását, még külön kimutatásban sem. Előfordul, hogy az 1. napon, az 1. héten belül kilépetteket, sőt, van ahol még a próbaidős munkavállalók vagy a munkáltató által elküldöttek is kimaradnak a fluktuációs statisztikából.

A 2020-as év egyik gyakori fluktuációszámítással kapcsolatos „bakija” pedig az, hogy a cégek egy része a leépített kollégákat beleszámítja a fluktuációba, pedig a FLUKTUÁCIÓ DEFINÍCIÓJÁnak egyik fontos eleme, hogy AZOKAT AZ ELMENŐ DOLGOZÓKAT SZÁMÍTJUK BELE EBBE A MUTATÓBA, AKIKET A VÁLLALATNAK PÓTOLNIA SZÜKSÉGES.

Mivel szakmai tapasztalataink egyértelműen azt mutatják, hogy a HR KPI fogalmak és számítási módjuk gyakran cégenként eltérnek, fontosnak tartjuk közös nevezőre hozni a fluktuációszámítást és így lehetővé tenni, hogy minden cég összehasonlíthassa fluktuációs adatait az országos benchmarkkal, iparági és megyei adatokkal.

A trendek

Korábbi fluktuációkutatásainknak köszönhetően egészen 2016-tól kezdőden vannak információnk a magyarországi vállalatok fluktuációjával kapcsolatban. Szinte a legtöbb vállalat megérezte – a munkaerőhiány éveiben – évről évre egyre magasabb százalékra kúszó éves fluktuációt, ugyanakkor a termelési iparágat kiemelkedően sújtotta mindez, és azon belül is az autóipart, az éves átlag fluktuációja 35-40% között mozgott az elmúlt években. A kereskedelem és szolgáltató iparág éves átlag fluktuációja az elmúlt 4 évben jellemzően 20-30% között mozgott. Lásd ábra:

Hr fest előadás

Legutóbbi kutatásunkban arra is rákérdeztünk a kitöltőknél, hogy mit gondolnak, hogyan alakul majd a fluktuációjuk a 2020-as évben. Bár abban a pillanatban, amikor a résztvevők erre a kérdésre választ adtak, még nem láthattuk, mekkora változások várnak a munkaerő-piacra a koronavírus járvány következtében, érdekes és egyben fontos megvizsgálnunk, mennyire váltak be a fluktuáció csökkenésével kapcsolatos remények. Szakértőként mi egy ilyen munkaerő-piaci helyzetben biztosak voltunk abban, hogy a fluktuáció minimális lesz az év során, hiszen beszűkültek a lehetőségek, egyik pillanatról a másikra Profession.hu adatai alapján 10.600-ról 4412-re esett vissza az álláshirdetések száma, mindemellett a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai alapján a csoportos leépítésben érintettek száma havi 2200- 2300 fő volt. Ilyen mértékű elbocsátási hullám 2009-es válság során volt utoljára. Mindezek által óriási bizonytalanság volt/van a munkavállalókban.

Vajon az óriási bizonytalanság mellett valóban nőtt a fluktuáció?

A bevezetőben behivatkozott tavalyi kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy még ebben a megváltozott munkaerő-piaci környezetben is a cégek egy jelentős része küzd az elvándorlással, azt azonban, hogy hogyan alakultak a számok valójában régiónként és szektorokra bontva, csak sejtjük.

MIÉRT FONTOS, HOGY KÖZÖS PLATFORMRA HOZZUK A FLUKTUÁCIÓSZÁMÍTÁST?

A hiányosan számolt fluktuáció következtében nem tudjuk, mekkora a valós fluktuációnk, és helyzetünket nem tudjuk összehasonlítani a többi vállalattal.

Ha mindenki máshogy számol, a számainkat nem tudjuk összehasonlítani egymással. Nem tudjuk, mi az egészséges, normális. A kutatások/elemzések egyik legfontosabb alapszabálya, hogy almát csak almával, körtét pedig csak körtével szabad összehasonlítani. Máskülönben csak nehezen határozható meg egy vállalkozás valós munkaerőpiaci helyzete. Ahogy a „bér-benchmarkolás” ma már egy bevett gyakorlat, fluktuációs adatok éves friss benchmarkjára is szükségünk van ahhoz, hogy tudjuk, iparágra és régióra vetítve hogyan állunk „elvándorlás-ügyileg” a munkáltatói versenytársakhoz képest.

Miután már tisztán látjuk a fluktuációnk mértékét, a következő lépés, hogy ennek költségét meg tudjuk pontosan határozni.

Mennyi folyik ki a vállalattól, amit megtartásra is tudnánk fordítani?! A fluktuációcsökkentés és szervezetfejlesztés mellett a legtöbb vezető akkor válik igazán elkötelezetté, ha egyértelműen látszik, mekkora összegeket takaríthatunk meg a helyzet kezelésével. Amíg azonban a számok nem a teljes problémáról adnak tükröt, addig a költségekre sem látunk rá tisztán, mennyi folyik ki a vállalatunktól, és így a probléma súlyát sem tudjuk kellően képviselni.

LÁSSUNK TISZTÁN! – FLUKTUÁCIÓ BENCHMARK KUTATÁS 2020

2021-ben harmadik alkalommal készítjük el Országos Fluktuációs Benchmark kutatásunkat neked, nektek, a gazdaság mozgatórugóinak, hogy minél tisztább képet biztosítsunk az aktuális munkaerő-piaci helyzetről.

Kutatásunkban arra keressük a választ:

  • Hogy alakult a fluktuáció 2020-ban iparáganként és akár megyénként?
  • Hogy alakult a fluktuáción különböző bontásokban: szellemi és fizikai; saját – kölcsönzött – diák foglalkoztatott.
  • Milyen mértékű leépítés és bővülés történt?
  • Milyen kihívásokkal kellett szembenéznie a cégeknek a COVID-19 hatására?
  • Hogyan alakultak a betegszabadságok?
  • Mi volt a legnagyobb kihívás a tavalyi évben?
  • Mi várható 2021-ben?

A kérdőív kitöltése – az adatok rendelkezésre állás esetén – legfeljebb 8 percet vesz igénybe. 

Mit nyújtunk a kitöltésért cserébe?

  • Biztosítjuk számotokra a 2021-es Fluktuációs Benchmark kutatás komplett tanulmányát magyar és angol nyelven egyaránt.
  • Cégre szabott riportot készítünk, amely megmutatja az országos fluktuációs benchmarkhoz képest, hol helyezkedik el a te vállalatod.
  • Ingyenes fluktuációs benchmark WEBINAR részvételt 2021. április 08. csütörtök 10.00-től
  • Elérhetővé és ingyenesen letölthetővé tesszük a 2019-es és 2020-as kutatásunk tanulmányát, melyben az elmúlt 4 év fluktuációs trendjét láthatod. Mindezt magyar és angol nyelven is.

Tarts velünk, töltsd le kérdőívünket weboldalunkról és tegyünk egy lépést közösen, hogy tisztán lássuk a 2020-as év hatását és megfelelő lépéseket tegyünk 2021-ben. Vegyél részt velünk az eredmények feldolgozásában, elemezzük ki ennek a paradox helyzetnek az okait.

—————————————————————————————————————————–

FLUKTUÁCIÓ FOGALMA:
A szervezetből önként vagy kényszer hatása által távozott munkatársak pótlására felvett munkatársak százalékos aránya az átlagos állományi létszámhoz képest, 12 hónapos időintervallumra vetítve.

ÉVES FLUKTUÁCIÓ SZÁMÍTÁSA (%): Kilépők száma (fő/év) / Átlagos állományi létszám (fő) * 100

Pl.: Ha 260 fő kilépőnk volt 2020-ban éves szinten, akit pótolnunk kellett és az állományi létszámunk 875 fő, akkor az éves fluktuációnk 260/875 = 0,297 *100 = 29,7%

Fontos, hogy ne csak évente, hanem havonta is ránézzünk a fluktuációnkra, de sajnos előfordult már olyan is, amikor egy vállalat HR kollégája a havi fluktuációt összekeverte az évessel. Pedig nem mindegy, hogy havi 8%, vagy éves 8% az elvándorlásunk, mert a havi 8% * 12 hónappal átlagosan, az már éves 96%-os fluktuáció.

Abban az esetben, ha bővülés is van a vállalatnál, akkor a MUNKAERŐ-FORGALMAT is érdemes nyomon követnünk. Számítása: Belépők száma (fő/év) + Kilépők száma (fő/év) / Átlagos állományi létszám (fő)  * 100